Menü
Huszonévesek voltunk, mikor jött az új világ,
De mi is beültünk a meleg szarba, pedig tehettünk volna mást,
most mi vagyunk a főnökök, a ravasz bankigazgatók,
a pártvezérek, a médiacápák, a hasukat lógatók.
a celeb / a laza / nagy az arc
esze nincs / vigyorog / hülyefasz
humoros / beleáll / be sem áll
életet / vezet és / (mo)ralizál
Én most itt fekszem, nincsen jó kedvem.
Kilóg az ingem, vigyél el innen!
Legyek át, legyek át, legyek átkozott!
Legyek át, legyek át, legyek ááááát—-
Bella Ciao feat. József Attila
a való anyag teremtett minket
társadalom fogadott minket
öntőformákba löttyintve
egy picike csészealj röpült a fröccsöm fölött felém
a pacalon landolt, kinyílt az ajtó, egy kis lény lépett elém
lesprickoltam szódával, prüszkölt és hülye hangon sípolt
most szomorú a dunsztosüvegben, amiben nyáron a kovászos uborka volt.
Dubioza Kolektiv cover
felébredek reggel, olvasom
a híreket, napilapok,
portálok, jaj, mi van itt,
bassza meg
minden fontosat felírtam
erre a fehér lapra fehér ceruzával
konokul hallgat rólam a világ
a frissen pecsétes abrosz felett
a felfeslett cérnát gyűrögeted
nézem a kezed, nézem a szemed
vagyok társ, szerető és gyerek
hiszel a növekedésben
az egyre több pénzben, hisz ez a siker
az, hogy honnan van minden
hogy másoknak nincsen, már nem érdekel
Bella Ciao feat. József Attila
a való anyag teremtett minket
társadalom fogadott minket
öntőformákba löttyintve
szabad vagy, szabad vagy
jó nagy a ketrec, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
sétálhatsz föl-alá, szabad vagy
Dubioza Kolektiv cover
felébredek reggel, olvasom
a híreket, napilapok,
portálok, jaj, mi van itt,
bassza meg
nagyon üres ez a barlang
nagyon lassú
a vízcseppek esése
nagyon elmennék innét
(jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, megint jönnek …)
rómaiak a provinciában
keresztesek Arábiában
éles kard, az uraság jussa
kakastollas kalap és puska
huszonévesek voltunk, mikor jött az új világ
de mi is beültünk a meleg szarba, pedig tehettünk volna mást
most mi vagyunk a főnökök, a ravasz bankigazgatók
a pártvezérek, a médiacápák, a hasukat lógatók
hidd el, gyerek, nem volt más út, hazudom neked és nekem
kapod a zsebpénzt, a jó diplomát, büszkén a mellemet verem
mert anyád is alig dug mással, a gyomirtótól meg szép a gyöp
megdöglik köröttünk minden, de a nagy egészben ez csak egy csöpp
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
miattunk leszel hülye, miattunk leszel marha
miattunk hiszed, hogy épp így kell és miattunk szar a karma
miattunk ég a világ, miattunk áll a bál
miattunk az összes rabló szabadlábon jár
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
legalább te csináld végre máshogy, igenis a húszéveseké a világ
most arasznyi hősök az életet feszes szmokingban tapossák
de a te dalaid is csak buliról szólnak, nyavalyogsz csak és szépelegsz
de ha részvét után részvény neked, tedd meg azt, amit megtehetsz
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el
bocs, bocs, bocs, bocs, ezt mi basztuk el neked
a celeb / a laza / nagy az arc
esze nincs / vigyorog / hülyefasz
humoros / beleáll / be sem áll
életet / vezet és / moralizál
napozik / a ribanc / kihasal
csücsörít / cukikán / nem agyal
bal a sors / balfasz / ki nem él
jön a pénz / pinahír / sokat ér
aki szól / kapja be / mit akar
dől a lé / emiatt / dől a szar
kábelen / lezúdul / Piricsig
azok ott / nézik, hogy / mi folyik
de legalább
ne írjon könyvet a kaszatibi, ne írjon könyvet a stólbuci
ne írjon könyvet a hajdúpeti, meg az istenesbence se
meg a tillatilla se
de legalább
ne írjon könyvet a rogáncili, ne írjon könyvet a luxusvivi
ne írjon könyvet a vajnatimi, meg az ördögnóra se
meg a palvinbarbi se
blogolod / vlogolod / kirakod
kicsapod / mutatod / valagod
pucsítod / retusod / keresik
követik / lihegik / kiverik
vezeted / az adást / kiabálsz
szavaz a / csőcselék / ordibálsz
ki nyeri / ki bukik / visítod
hazamész / leiszod / nyomorod
de legalább
ne írjon könyvet a kaszatibi, ne írjon könyvet a stólbuci
ne írjon könyvet a hajdúpeti, meg az istenesbence se
meg a tillatilla se
de legalább
ne írjon könyvet a rogáncili, ne írjon könyvet a luxusvivi
ne írjon könyvet a vajnatimi, meg az ördögnóra se
meg a palvinbarbi se
álarcos énekes vagyok, na ki van a maszk mögött?
bömböljük együtt vérbefúlva, na ki van a maszk mögött?
nicsak, ki vagyok? magad se tudod, hogy ki van a maszk mögött
bömbölhetsz akár vérbefúlva, de te vagy a maszk mögött
a fotel / ki se hűl / beleül
megy a talk / megy a show / kiderül
hogyan él / ajjajjaj / nagy a baj
könnyezünk / tust húz / a zenekar
hazudós / híradós / hunyorog
primitív / jutuber / bazsalyog
tikitok / az idő / leketyeg
ennyi volt / agyhalál / közeleg
de legalább
ne írjon könyvet a kaszatibi, ne írjon könyvet a stólbuci
ne írjon könyvet a hajdúpeti, meg az istenesbence se
meg a tillatilla se
de legalább
ne írjon könyvet a rogáncili, ne írjon könyvet a luxusvivi
ne írjon könyvet a vajnatimi, meg az ördögnóra se
meg a palvinbarbi se
álarcos énekes vagyok, na ki van a maszk mögött?
bömböljük együtt vérbefúlva, na ki van a maszk mögött?
nicsak, ki vagyok? magad se tudod, hogy ki van a maszk mögött
bömbölhetsz akár vérbefúlva, de te vagy a maszk mögött
(Átirat József Attila: Tömeg, Nem én kiáltok, A város peremén, Téli éjszaka, Születésnapomra című verseiből)
alku, átok, csönd, jó szó…
a való anyag teremtett minket
társadalom fogadott minket öntőformákba löttyintve
im itt vagyunk mi, gyanakvón együtt
im itt vagyunk mi, gyanakvón együtt az anyag szent gyermekei
oly sok ölelés fönnakad rajta
annyi mosoly fönnakad rajta, a világnak ág-bogán
nem én kiáltok, a föld dübörög
nem én kiáltok, a föld dübörög, meddő anyánk gyerekért könyörög
minden más hiábavaló, hang, arc és szív kell most
minden más hiábavaló, alku, átok, csönd, jó szó
majdani győztest meg nem alázhatsz
majdani győztest úgy nem alázhatsz, amennyire megaláztatok
szemünk a földre lesütöttük
szemünk a földre lesütöttük, kinyílt a földbe zárt titok
az ám, hazám, a fura urad
az ám, hazám, a fura urad gagyog s ragyog, sekély e kéj
nem én kiáltok, a föld dübörög
nem én kiáltok, a föld dübörög, meddő anyánk gyerekért könyörög
minden más hiábavaló, hang, arc és szív kell most
minden más hiábavaló, alku, átok, csönd, jó szó
minden más hiábavaló, ide hang, ide arc, ide szív kell most
minden más hiábavaló, alku, átok, csönd, jó szó
én most itt fekszem, nincsen jó kedvem
kilóg az ingem, vigyél el innen
legyek át, legyek át, legyek átkozott
legyek át, legyek át, legyek ááááát…
nem a föld marasztal, az ég nem enged
ha ég hívja lelkem, a föld nem enged
gravitá, gravitá, gravitáció
gravitá, gravitá, gravi-tááááá…
szedem a szert és jó nekem
kapod a szart és jó neked
szedem a szert és jó nekem
kapod a nert és jó neked
keresztet vet, ki vihart arat
megváltás helyett csak bűnbakot kap
levitá, levitá, levitáció
levitá, levitá, levitááááá…
elengedés ez, nem is kérdés ez
halott a múzsa, hiányzik csókja
nem szól rá, nem szól rá, nem szól rádió
nem szól rá, nem szól rá, nem szól rááááá…
szedem a szert és jó nekem
kapod a szart és jó neked
szedem a szert és jó nekem
kapod a nert és jó neked
nem kell több szer és jó nekem
nem kell több ner és jó neked
nem kell többször és jó nekünk
jó lesz nekünk, jó lesz nekünk…
nem kell több szer, nem kell több szar
nem kell több ner, nem kell többször
jó lesz nekünk, jó lesz nekünk
jó lesz nekünk, jó lesz nekünk
jó lesz nekünk, jó lesz nekünk…
egy picike csészealj röpült a fröccsöm fölött felém
a pacalon landolt, kinyílt az ajtó, egy kis lény lépett elém
lesprickoltam szódával, prüszkölt és hülye hangon sípolt
most szomorú a dunsztosüvegben,
amiben nyáron a kovászos uborka volt
fogtam egy ufót, de elengedtem, mert azt írták, hogy nincsenek
fogtam egy nőt, még mindig megvan, mert azt mondták, más nem lehet
fogtam magam, de elengedtem, a tudatalattim sem szeret
de most fogni fogom a fogam és még harapok egy kis életet
belépek gyárba, pártba, várba
minden ajtó lesz kitárva
ez ám az élet, vagyok lárva
nincsen ufó, az ki van zárva!
lopok gyárat, házat, jachtot, de nem írják meg, mert nem lehet
lopok mindent és megtartom, te meg csak ugass, hülyegyerek
lopok időt a történelemből, azt visszahozni nem lehet
lopok tallért a halott szájából, Khárón csak evezzen, mit tehet?
mert beléptem gyárba, pártba, várba
minden ajtó lett kitárva
ez ám az élet, vagyok lárva
nincsen ufó, az ki van zárva!
egy senki vagyok, egy szarcsimbók, csak szűkölök és rettegek
jönnek az újak, a még élesebbek, nyalom a segget, mi baj lehet
a lelkem kimúlt, az ufó elszállt, a rosszabbaknál jobb vagyok
vastagbélrák, magam után csak egy szarcsíkot hagyok
nincsen ufó, az ki van zárva!
nincs nagy élet, maradj lárva!
nincsen más út, gyere a pártba!
mert nincsen ufó, az ki van zárva!
nyúlós a hangulat, két kézzel fogom meg
tánclépésben hátrálok előled
a kényszerű mosoly grimasszá kenődik el
ez része a drámának, de látom, neked megfelel
haragom lettél, haragod lettem,
közeledsz, félek, ideérsz egyszer
itt összeszarja magát az ember meg a magány is
látszunk így hát játsszuk táncunk, keserves és banális
hiába jön megint, elhajtom a reményt
túszdrámát írunk, nem romantikus regényt
csupa szar rímmel siratom a legényt
kihűlt tomporral őrizzük az erényt
szegény legény, túl sok erény
leányregény, kihűlt lepény
ökör, tehén, semmi remény
nincsen semmid, a fele enyém
hiába jön megint, elhajtom a reményt
túszdrámát írunk, nem romantikus regényt
csupa szar rímmel siratom a legényt
kihűlt tomporral őrizzük az erényt
szegény legény, túl sok erény
leányregény, kihűlt lepény
ökör, tehén, semmi remény
nincsen semmid, a fele enyém
a fele enyém, a fele enyém, a fele enyém…
(Dubioza Kolektiv – Himna generacije feldolgozás)
felébredek reggel, olvasom a híreket
napilapok, portálok, jaj mi van itt, bassza meg
hasbaszúrta, lelőtte, szexi képet posztolt
ijedezek, nyálam csorog, régen ez is jobb volt
árfolyam és kurzus, élni kell és lehet
lázadtam, de kell a luxus, valdorfos a gyerek
a hírek csak jönnek, de visszafogom magam
ha tolom a kolléganőt, működjön a farkam
ez a mi dalunk, a mi dalunk
mi vén pöcsök vagyunk
tőzsdei híreken aggódunk
ez a mi dalunk, a mi dalunk
mi vén pöcsök vagyunk
a kultúra segglyukában lakunk
lö-lölő, lö-lölő, lölölö-lölö-lölő…
olvadjon a gleccser, én dörrentem a motort
az eurovízión megint román tarolt
paranoia, az kell, és összeesküvések
a csodaszarvashoz rozéküvét kérek
ko je koja krvna grupa, da li će progutati nas crna rupa?
fesztiválra jelmezt húzok, hippi leszek újra
prosztatámra vigyáznom kell
tökmagolaj-kúra! tökmagolaj-kúra!
ez a mi dalunk, a mi dalunk
mi vén pöcsök vagyunk
tőzsdei híreken aggódunk
ez a mi dalunk, a mi dalunk
mi vén pöcsök vagyunk,
a kultúra segglyukában lakunk
lö-lölő, lö-lölő, lölölö-lölö-lölő…
minden fontosat felírtam
erre a fehér lapra fehér ceruzával
konokul hallgat rólam a világ
görcsösen akarok nyomot hagyni
de egy kis szellő is átír utánam mindent
konokul hallgat rólam a világ
elveszett ember vagyok
akit senki sem keres
konokul hallgat rólam a világ
kínhoz szögezett a sors, ígérte egyszer majd megszabadít
hát hol van ilyenkor az isten?
mindig láttam, de nem hittem el
most hinném, de már nem látom
mindig láttam, de nem hittem el
most hinném, de már nem látom
elvágták az utolsó hegedű
utolsó húrját is
konokul hallgat rólam a világ
lemondtam minden olyan kimondott szóról
ami jelent valamit
konokul hallgat rólam a világ
porba hullottak szavaim
rájuk lépek, nem érnek már semmit
konokul hallgat rólam a világ
kínhoz szögezett a sors, ígérte egyszer majd megszabadít
hát hol van ilyenkor az isten?
mindig láttam, de nem hittem el
most hinném, de már nem látom
mindig láttam, de nem hittem el
most hinném, de már nem látom
mit mondjak neked, hogyha nem lehet
mi lehet mégis jópofa?
furcsa ez nagyon, nem is akarom
de közbe mégis, de persze soha
nem tudom, mi ez, nem tudom, ki vagy
nem tudom, kivel és mért ahogy élsz
de zöld a rét már megint, kék az ég, pláne kint
előtted égek, pedig tudom, hogy égsz
jobb ez, mintha tényleg, mintha valóban téged
mintha veled örökre, mintha kapnálak örökbe
tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod
és tudom, hogy kész már az életünk
tudom, hogy tudod, hogy kínban vagyok
és tudom, hogy tudod, hogy jó lenne nekünk
mit mondjak, ha ideülsz, mit mondjak, ha odébbállsz?
úgy mondom, hogy ne legyen
te mondod, hogy mitugrász
aztán mondom, hogy legyen
te mondod, hogy dehogy vagy inkább de
aztán mondom, hogy hülye vagy
és te mondod, hogy te
de zöld a rét már megint, kék az ég, pláne kint
előtted égek, pedig tudom, hogy égsz
jobb ez, mintha tényleg, mintha valóban téged
mintha veled örökre, mintha kapnálak örökbe
tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod
és tudom, hogy kész már az életünk
tudom, hogy tudod, hogy kínban vagyok
és tudom, hogy tudod, hogy jó lenne nekünk
a frissen pecsétes abrosz felett
a felfeslett cérnát gyűrögeted
nézem a kezed, nézem a szemed
vagyok társ, szerető és gyerek
egy élet, két élet, fél étkészlet
már mióta törjük a bögréket
most tudlak szeretni, kimosom sebed
ma én főzöm a kávét neked
palástod kioldom, lefejthetem
mindig és megint szép vagy nekem
túlélő ösztönömet követem
tavaszomat beléd ölelem
most én vagyok, ki jobban szeret
ne lesd a percet, van rengeteg
számolgassuk a közhelyeket
csak csendben, mert ránk nyit a gyerek
tested melegében fürdeni
ezt akarom megőrizni
szólamokkal megfesteni
így jó megörökíteni
kihűl a kávé, kérlel az idő
olvad a vaj, fogy a levegő
ez a most a tiszta lepedő
bennünk múlik az idő
a fényt és árnyat ölelő,
a nevető, a beleremegő
mert a magánnyal megcsaltalak
hűségem hűti homlokodat
de ez megint egy szerelmes dal
pirítóst karcol a késsel a vaj
az leszek, akit csak akarsz, szólj,
maradok úgy is, ha haragszol
játsszuk, hogy újra igent mondanánk
komolyan, mintha játszanánk
tested melegében fürdeni
ezt akarom megőrizni
szólamokkal megfesteni
így jó megörökíteni
kihűl a kávé, kérlel az idő
olvad a vaj, fogy a levegő
ez a most a tiszta lepedő
bennünk múlik az idő
a fényt és árnyat ölelő,
a nevető, a beleremegő
hiszel a növekedésben
az egyre több pénzben, hisz ez a siker
az, hogy honnan van minden
hogy másoknak nincsen, már nem érdekel
minden holmid a legújabb modell
a hülye tévéden ott a hitel
az autód kétszer nagyobb, mint kéne
boldog mégse ettől leszel
gyereknek kínai játék
ő kéri, hogy játssz még, de halogatod
dobsz neki kétheti zsebpénzt
vagy találsz a flixen egy sorozatot
az asszonyt havonta egyszer
csak a fészbukon lájkolgatod
ha morcos, hát adsz neki néha
a plázában egy vasárnapot
az élet nem is élet, ahogy éled
nem is érted, hogy mért lett ilyen
csak nézed a képet a tükörben
és várod, hogy holnap legyen
reklámok lógnak a fákról
meg a piszoárból, s te befogadod
észre se veszed, hogy vettél
hogy célcsoport lettél, csak lehugyozod
a koldusnak havonta egyszer
az apródat odaadod
a szociális érzékenységed
ezzel máris letudhatod
az élet nem is élet, ahogy éled
nem is érted, hogy mért lett ilyen
csak nézed a képet a tükörben
és várod, hogy holnap legyen
szabad vagy, szabad vagy
jó nagy a ketrec, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
sétálhatsz föl-alá, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
ha jól csinálod, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
ne pofázámmá, hát szabad vagy!
nem hiszem, hogy nyílik még
a sárga rózsa hupikék
törpikék az agyamban
jól ellennék magamban
azt hiszitek, hallgatunk
a hazug szóra alhatunk
azt hiszitek, mindig mindent
megbocsájtunk, pedig NEM
szabad vagy, szabad vagy
ha befogod a szádat, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
ha mondod, amit mondunk, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
ha adod az adód, szabad vagy
szabad vagy, szabad vagy
ne pofázámmá, hát szabad vagy!
nem hiszem, hogy nyílik még
a sárga rózsa hupikék
törpikék az agyamban
jól ellennék magamban
azt hiszitek, hallgatunk
a hazug szóra alhatunk
azt hiszitek, mindig mindent
megbocsájtunk, pedig NEM
nagyon üres ez a barlang
nagyon lassú a vízcseppek esése
nagyon elmennék innét
veled álmodtam megint éjjel
meztelen tested alig láttam
de szorítottam és szép halált ígért
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
a mámor a langyos mocsokba hullt
markolom a tétova holnapot
köröttünk jövőnk múltja
a most, a jelenleg
szilánkokban zúdult elénk
az ezer darabra zúzott hold
itt álmok nélkül élve
ébren halunk meg
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
tűzzel írtam ezt a verset
alatta hamuvá vált a papír
a halhatatlanságba a szél viszi el
lepereg rólam a kritika
arcomról meg a hazug könny
engedd, hogy tovább álmodjalak
most menj el…
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
nagy ez a gödör, nagy vágyak végzik itt
– most menj el…
jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, megint jönnek…
rómaiak a provinciában
keresztesek arábiában
éles kard, az uraság jussa
kakastollas kalap és puska
félek, félek, félek, félek, félek, megint félek…
a megváltó vagyok júdeában
zsellér vagyok a pusztaságban
költő vagyok hunniában
bűnbak vagyok az állampártban
rabszolga, jobbágy, melós, célcsoport
bármi voltam, a hatalom elsodort
jönnek, én félek, és lukas a gatyám
hát ezért lógtam a kereszten, atyám?
jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, jönnek, megint jönnek…
fekete kabát, vallatólámpa
trabant és nyaraló, lakat a szádra
szuzuki, teszkó, szavazóláda
feszes öltöny, bivalybőr táska
félek, félek, félek, félek, félek, megint félek…
pedig nekem a legjobb, a híradós mondta
ha van valamim, viszik okosba
tükörponty vagyok a zavarosban
rénszarvas vagyok a vadasparkban
rabszolga, jobbágy, melós, célcsoport
bármi voltam, a hatalom elsodort
jönnek, én félek, és lukas a gatyám
hát ezért lógtam a kereszten, atyám?
egy, megérett a meggy
kettő, csipkebokor vessző
három az igazság: pénz-pénz-pénz
négy a lényeg: fogsz-kapsz-lopsz-kérsz
ötletes vagy és ismerős
hatékony a rended és jó erős
hét a főbűn, a hetedik te magad
nyolc neked, nekünk semmit se szabad
kilenc kisferenc szolgálja javad
tiszta vizünkben fogsorod rohad
dongnak a legyek, nem akad el a szavad
visztek mindent, mi a kezetekbe akad
csak ugass, kutya, a karaván halad
aki megy, az menjen, aki nem tud, marad
kik vagytok és mit hagytok majd magatok után?
ha kérdik fönt, majd mit mondtok, csak néztek bután?
nyílik a kapu, mérlegre tesznek, hogy édenkert vagy kín
kiszámolják, hogy inc-pinc-lőrinc, te vagy odakinn – háhá!
új fal épül, a malter szárad, a házad a várad, tömik a szádat
kanyarog a gázcső a falra fúrva
ne csináld, édes, ez büdös, durva
nem vagyok span és nem vagyok stróman
se pragmatikus, se jóvan oszt jóvan
tiéd a zene, tiéd a tánc
de nem kell az órád és nem kell a lánc
nekünk érik a meggy, a víz nekünk tiszta
a szamár se örökké a mocskot issza
majd felszáll a köd és a hasad apad
ha üres a polc, akkor a tömeg dagad
kik vagytok és mit hagytok majd magatok után?
ha kérdik fönt, majd mit mondtok, csak néztek bután?
nyílik a kapu, mérlegre tesznek, hogy édenkert vagy kín
kiszámolják, hogy inc-pinc-lőrinc, te vagy odakinn – háhá!
„mért legyek én tisztességes? kiterítenek úgyis!
mért ne legyek tisztességes? kiterítenek úgyis.”
mondja az apád, az anyád, na meg az Éva néni, hogy tanulni kell
mit tudsz? mit mondsz? ne túrd az orrod, felelni kell, felelni kell
miben vagy erős? miben fejlődsz? mondani kell, mondani kell
mondanád, hogy álljunk már meg, de haladni kell, haladni kell
ülnél bambán a seggeden, de lépni kell, lépni kell
csak élni akarnál, de utazol folyton, mert menni kell, menni kell…
elültettem egy körtefát, mert hinni kell, hinni kell
töltsd meg a poharam, az angyalát
mert ha hinni kell, ahhoz ma inni kell
ha kivágod majd a körtefát, ahhoz hinni nem kell, de inni kell
ülteted vagy kivágod, inni kell… inni kell… inni kell…
kinek a pap, a papné, a gyerek, elnézni kell, elnézni kell
juj de gonosz, csak oszt és szoroz, gyűlölni kell, gyűlölni kell
jól beszaratnak, mondják, mondják, szavazni kell, szavazni kell
de ez itt a közeg, ne finnyáskodj, keresni kell, keresni kell
élhetetlen vagy, azt mondják, pedig élni kell, öcsém, élni kell
ország, világ mit érdekel, enni kell, falni kell, zabálni kell, tömni kell
elültettem egy körtefát, mert hinni kell, hinni kell
töltsd meg a poharam, az angyalát
mert ha hinni kell, ahhoz ma inni kell
ha kivágod majd a körtefát, ahhoz hinni nem kell, de inni kell
ülteted vagy kivágod, inni kell… inni kell… inni kell…
rágja az agyadat a sok hülye másik, de bírni kell, bírni kell
a munkában lassú és hallgatag vagy, de gyűrni kell, gyűrni kell
nem szeret már és pöcsnek tart, de tűrni kell, tűrni kell
mivégre van ez a szaros élet, teljen el, csak teljen el
mondják mindig, hogy mit csinálj, azt követni kell, követni kell
és néznek hülyén késsel a hasban, ha ölni kell, ha neked ölni kell…
elültettem egy körtefát, mert hinni kell, hinni kell
töltsd meg a poharam, az angyalát
mert ha hinni kell, ahhoz ma inni kell
ha kivágod majd a körtefát, ahhoz hinni nem kell, de inni kell
ülteted vagy kivágod, inni kell… inni kell… inni kell…
vicces, ahogy a pisai tornyot támasztod a képen
vicces, ahogy a lemenő napot a szádba veszed éppen
vicces, hogy azt hiszed, hogy vicces vagy a képeken
vicces, hogy azt hiszed, képes vagy, pedig képtelen
vicces, ahogy mondogatod folyton, amit rosszul tudsz
vicces, hogy mindent hiszel, mindig átállsz, mindig buksz
vicces, hogy bukok veled, mert az van, amit akartál
vicces, hogy együtt vagyunk szamarabb a lónál
neked szar a híradó, mert elhiszed és nézed
neked szar az esti film, mert ennyi az igényed
miattad lop mindegyik, mert te húzod az ixet
hőbörögsz és mellett döngetsz, nem érted a viccet
miattad van gyűlölet, mert csak abban bízol
száz szót használsz, azt se jól, bólogatsz és hízol
vicces, ahogy meglepődsz a nyilvánvaló tényeken
vicces, ahogy nevetgélve átsiklasz a lényegen
vicces, hogy más a hibás, amikor te elcseszed
vicces, ahogy tapsikolva élvezed az életet
vicces, ahogy magyarázod, hogy itt van már a kánaán
vicces, ahogy kóstolgatod a citromízűt a banánfán
vicces, hogy basszameg, ez mégse az, amit akartál
vicces, hogy együtt vagyunk szamarabb a lónál
neked szar a híradó, mert elhiszed és nézed
neked szar az esti film, mert ennyi az igényed
miattad lop mindegyik, mert te húzod az ixet
hőbörögsz és mellett döngetsz, nem érted a viccet
miattad van gyűlölet, mert csak abban bízol
száz szót használsz, azt se jól, bólogatsz és hízol
aki eztet elhiszi, szamarabb a lónál
aki aztat elhiszi, szamarabb a lónál
aki bármit elhiszi, szamarabb a lónál
aki hiszi a piszi, szamarabb a lónál
hemzseg a világ, mint almán a darazsak
erjed a gyümölcs, feszült bódulat
hiába sikítasz, senki se hallja
reklám van, István, és megsült a tarja
zümmögj és harapj, ez itt a feladat
a méz a madzagon, nyald a sorsodat
csak normálisan akarunk élni
ne kelljen hazudni, hülyéktől félni
csak lesünk, hogy mit csinál a sok hülye főnök
prezident, kancellár, miniszterelnök
kivénhedt senkik egymásnak esnek
lelketlen, eszetlen, rozoga testek
jogok és büszkeség, de főleg a haszon
erő és nemzet, jaj meg a faszom
nem lesz baj, egyél még, túl fogjuk élni
mondja apád és anyám meg az Éva néni
csattog a protézis, észt oszt a fenevad
a múlt pofázik, a jövő elmarad
de nehogymár tényleg az utolsók vagyunk
te magad, én magam, a gyerek, a mi magunk
csak normálisan akarunk élni
ne kelljen hazudni, hülyéktől félni
csak normálisan akarunk élni
ne kelljen hazudni, hülyéktől félni
jogok és büszkeség, erő és nemzet
rozoga vének egymásnak esnek
csattog a protézis, támad a fenevad
mindig a múlt jön, a jövő elmarad
csak normálisan akarunk élni
ne kelljen hazudni, hülyéktől félni
holnap elutazol és majd nézhetem
ahogy az ablaküvegre nyomod az orrod
és nézhetem azt is, hogy mit hagytál itt
ruhák, rúzsok, szólamok, gondok
pedig nem vicsorogtam, ha mosolyt kértél
és kapukulcsom is lett estére
de muszáj volt elbújni előled
hozzád bújni most jobb lenne
hát tényleg elmentél, integettél
csak kócos hajam maradt utánad
magamra öltöm ünnepi vodkám
fakul az üveg, a reggel várhat
egy részeg elefánt trombitál
valami hülye dalt fúj a redőny mögé
megint szép lassan elvérzek
árnyak gyűlnek az ágyam köré
kenyerem nincs, nem fürdök vajban
a poharam megint borban ázik
megfésül egyszer más is talán
és kicsit ő is velem fázik
az égen a rohadék telihold
sárgán és betegen átlebeg
se vodka, se bor, minden csak volt
az ágy lefektet, akármi jöhet
hát tényleg elmentél, integettél
csak kócos hajam maradt utánad
magamra öltöm ünnepi vodkám
fakul az üveg, a reggel várhat
egy részeg elefánt trombitál
valami hülye dalt fúj a redőny mögé
megint szép lassan elvérzek
árnyak gyűlnek az ágyam köré
a harangra szárnyat rakott
az álom, azóta néma már
az éji égen keresem a választ
nem lelem, de megtalál
alszik a köd, de felszállni most
akkor se merne, ha ébren lenne
karddal döföm a hajnali fényt
a vére csöpög le a véremre
versenyre keltem önmagammal
de úgy tűnik, hogy vesztettem
fagyott szellemmel hogy lángoljak?
a lelkem is vénül a testemmel
senki se kérte, de jön a tavasz
senki se hiszi, de virágot ígér
hasztalan küzd velem a nap
árnyékom előle folyton kitér
elfelejtettem, hogy elfelejtettek
ezért állok itt ilyen hülyén
kósza tündér tévedt a kertembe éjjel
célba veszem, úgysem az enyém
hazugságok hálójából
megszőtt ruhám elszakadt
nem cserél itt senki se velem
megtarthatom kínomat
mikor földre estem, őt kerestem
de nem segít, fölém tornyosul
roppant súlyú a birodalom
amit milliárd éve rám hagyott az úr
elfelejtettem, hogy elfelejtettek
ezért állok itt ilyen hülyén
kósza tündér tévedt a kertembe éjjel
célba veszem, úgysem az enyém
az istenek tolják a partit az égben
technóra nyomják a harsonák
pia és kokó és angyali testek
hogy mi folyik itt lenn, azt nem hallják
kijött a cső a csatornából
a szemétledobó eldugult
de Zeusz éppen harsogva mesél
Buddha gyógyszere elgurult
Jézus vigyorog és adja a dzsointot
mohamed látszólag meditál
minket ellep a lélek szennye
míg Síva vigadva koitál
valaki legyen olyan jó és menjen a mennybe
dörömböljön az ajtajukon
ha már megcsinálták ezt a kurva világot
néha nézzenek rá, mert nagyon unom
hogy sárba fordul a világkerék
hogy nincs fogódzónk és fogalmunk
a nagyok csak isznak, szívnak, szúrnak
s mi elhagyatva megrohadunk
hahó, valaki ott fenn az égben, hahó, vértanúk, próféták
Belzebub röhög, indul Lucifer, övék a föld és a rabszolgák
hahó, valaki, hahó, hahó, most kell nekünk élni itt
hahó, az utolsó szó jogán, nézzetek le ránk, az istenit
valaki legyen olyan jó és menjen a mennybe
dörömböljön az ajtajukon
ha már megcsinálták ezt a kurva világot
néha nézzenek rá, mert nagyon unom
hogy sárba fordul a világkerék
hogy nincs fogódzónk és fogalmunk
a nagyok csak isznak, szívnak, szúrnak
s mi elhagyatva megrohadunk
egyre rosszabbul látok, egyre szebb a világ
rossz a szaglás, rossz az ízlés, eszem a konzumkaját
csontosodás, csontritkulás, házon tető, arcon redő
impotens és inkompetens vagyok…
… rohan a zidőőőőő, elmúlik a nyár, közeleg a…
sírnak a vének, mert elmúlt a nyár
a tavasz ravasz volt, emlék se már
szarakodunk csak, de rohadtul rohana zidőőőő
megvolt az első világvége, amit együtt töltöttünk
magammal vittelek a semmimbe, mindent szarra költöttünk
implantátum, pótszemüveg, meggyűlölt a guminő
impotens és inkompetens vagyok…
… rohan a zidőőőőő, elmúlik a nyár, közeleg a…
sírnak a vének, mert elmúlt a nyár
a tavasz ravasz volt, emlék se már
szarakodunk csak, de rohadtul rohana zidőőőő
meggyűlölt a guminő
meggyűlölt a guminő
meggyűlölt a guminő
meggyűlölt a guminő
impotens és inkompetens vagyok…
… rohan a zidőőőőő, elmúlik a nyár, közeleg a…
sírnak a vének, mert elmúlt a nyár
a tavasz ravasz volt, emlék se már
szarakodunk csak, de rohadtul rohana zidőőőő
elvenné
elrabolná
lelkemet vinné
a tanár, a cég, a nép + te-te-te
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
megvenné
átnevelné
ami maradt még belőlem
kapjanak észbe + be-be-be
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
mindenki rángat
miattuk szar az egész
nade hol vagyok ebben
kurvasok okos pofa off-off-off
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
nem adom nema nem nem oda soha
magamat maga nem nem ide-oda
jön a mumus, ha nem alszol rögtön
boszorka viszi, aki nem köszön
húzd ki magad, mer jön a rézfaszú bagoly
csak embert farag, apu azért papol
ne úgy! – azt mondja, máshogy ronda
járt utat el ne, de a korlátolt elme
senkinek se kell már soha
a sminkelt ráncotok, az eljárt táncotok
a lejárt mondatok, a romlott szagotok
senkinek se kell már soha
jön a mumus, ha nem alszol rögtön
boszorka viszi, aki nem köszön
húzd ki magad, mer jön a rézfaszú bagoly
csak embert farag, apu azért papol
a szellemi aszály, a sok hülye szabály
az ostoba pátosz, a hazudott fallosz
senkinek se kell már soha
nem attól öreg, mert jó sokat élt
hanem sosem remélt, csak attól félt, hogy
senkinek se kell már soha
jön a mumus, ha nem alszol rögtön
boszorka viszi, aki nem köszön
húzd ki magad, mer jön a rézfaszú bagoly
csak embert farag, apu azért papol
megkínozza, halomra öli és örömét leli ebben
micsoda állat, micsoda állat
micsoda állat az ember
beleereszti, beledobálja, mocskos víz a tenger
micsoda szemét, micsoda szemét
micsoda szemét az ember
felzabálja, mind kivágja, mérget szór a kertben
micsoda káros, micsoda káros
micsoda káros az ember
kihalt az ember és lágyan süt a nap
boldogan szállnak a maradék madarak
vidáman úsznak a túlélő halak
nyugi van, telik csak szépen napra nap
nem zizeg vezeték, némák a hangfalak
nem ír már senki nyomorult posztokat
nem pötyögi senki, hogy jaj de cuki vagy
kihalt az ember és lágyan süt a nap
ájtatosan reklámozza, a haszon lapul a zsebben
micsoda sunyi, micsoda sunyi
micsoda sunyi az ember
összeveri, molesztálja, és a szeme se rebben
micsoda mocsok, micsoda mocsok
micsoda mocsok az ember
kihalt az ember és lágyan süt a nap
boldogan szállnak a maradék madarak
vidáman úsznak a túlélő halak
nyugi van, telik csak szépen napra nap
nem zizeg vezeték, némák a hangfalak
nem ír már senki nyomorult posztokat
nem pötyögi senki, hogy jaj de cuki vagy
kihalt az ember és lágyan süt a nap
ha én pék lehetnék
a péknek igaza van, ha inszomniás
a kurvának igaza van, ha nimfomániás
a kovácsnak igaza van, de alig van kovács
a vargának is igaza lenne, de az mi a faszt is csinál?!?
a zsarnoknak igaza van, a főnöknek igaza van
az anyádnak igaza van, a kölyködnek igaza van
a népnek igaza van, a tömegnek igaza van
mindenkinek igaza van? neked mindig igazad van?
mindenki kurva akar lenni, nem varga
zsarnok akar lenni, nem szolga
de én pék akarok lenni, mert van neki
meg varga akarok lenni, nem akarok köztetek lenni
akinek mindig igaza van
az a peckes vezér, ő, ő, ő!
utat mutat, szobádban kutat,
füledbe súgja, hogy anyád nő
büszke gazda, lesi a nyája
takarmányt vár, csorog a nyála
a karámon kívül élni kincs
boldog a varga, mert semmije sincs
mindenki kurva akar lenni, nem varga
zsarnok akar lenni, nem szolga
de én pék akarok lenni, mert van neki
meg varga akarok lenni, nem akarok köztetek lenni
ha én pék lehetnék
rám szállnának a lepkék
ha nem lennék otromba
amit más nem
unalmas itt ez az örök élet
főleg most, hogy a végére érek
a szélre bíztam a nyár illatát
most süvít és mindent az arcomba vág
eltévedt álmaim ajtómban állnak
hazataláltak, de elmúlni vágynak
megtagadott szavaim is kopogtatnak
de bátran újra megtagadtatnak
hozzám nőtt a keresztem
nem ereszt és nem eresztem
hiába akarod, nem adom át
az a dolgom, hogy lerajzoljak
mindent, amit más nem lát
esik itt legbelül, zápor szakad
elmossa talán magányomat
tükrömet a bánat törte szét
talpamban szilánk, de táncolok még
elhagyott völgyeken át érkeztem
feladat előttem, álmok mögöttem
ha végre csönd lesz, a romokra ülünk
és némán együtt szégyenkezünk
hozzám nőtt a keresztem
nem ereszt és nem eresztem
hiába akarod, nem adom át
az a dolgom, hogy lerajzoljak
mindent, amit más nem lát
gyanús ez nekem
asziszem vetítik nekem a világot
és virtuális hülyéket utálok
asziszem hologram itt mindenki más
és semmiért se én vagyok a hibás
asziszem valakik szívatnak felülről
és röhögnek, a világ hogy felőröl
asziszem kibaszok velük és offolok
vetítsenek másnak, én mind kihalok
ha a szoftver, a mátrix az én magányom
hogy elpusztuljak alig várom
jön velem a mélybe hegy és tenger
szolga, asszony, ló és fegyver
a világvége is csak bennem van
mert világ sincs, csak az agyamban
csak nekem ilyen szar a helyzet itt
illetve nincs is helyzet, csak vetítik
de ha vetítenek, akkor mért ez a mese
mért nem mehetek semmire se
mért nem jöhet egy jobb történet
mért jó nekik, hogy szarban élek
az idegbajom is csak képzelem
nincs baszogatás, nincs félelem
de ha ti nem vagytok, én vagyok a faszagyerek
semmik lesztek, ha a mennybe megyek
de hát mennyország sincs és pokol sincs
csak én vagyok, más semmi nincs
vagyis én se vagyok és nincs az az isten
ki mond ezt-azt, de értelme nincsen
ha a szoftver, a mátrix az én magányom
hogy elpusztuljak alig várom
jön velem a mélybe hegy és tenger
szolga, asszony, ló és fegyver
kevert fajú
azt tudtam már, hogy ugor és türk vagyok
de sumér is, ezt csak most mondták
názáreti és neandervölgyi
és magyarok voltak az amőbák
hun volt, hun nem, de jól lovagol
a legősibb mag maga Magor
a szkíta az szittya, a japán az rokon
de mindenki az, már ne vegye zokon
aminosavak, fehérjék, gének
keverni kéne, mondták a vének
de nemár, hogy fekete, sárga vagy barna
szürke a marha, a magyar meg tarka?
kreol, mulatt, zambó, mesztic
sellő, griff és kentaur
félig román vagy tán egészen az
a genetika ravasz, szeszélyes úr
magyar a jász is, csak később ért ide
a kunsági vérvonal friss és üde
a krabót nem magyar? röhögünk rajta
a sváb is magyar, csak szarrágó fajta
a tót is magyar, de mégse az maradt
elkurvult lassan a századok alatt
a keleti szél az mindent megkavart
a székely meg úgy tudja, szarta a magyart
aminosavak, fehérjék, gének
keverni kéne, mondták a vének
de nemár, hogy fekete, sárga vagy barna
szürke a marha, a magyar meg tarka?
kreol, mulatt, zambó, mesztic
sellő, griff és kentaur
félig román vagy tán egészen az
a genetika ravasz, szeszélyes úr
veszett a haza
elment a gyerek, nem jön haza
hát milyen itt élni, veszett a haza
magot vetettem, szökkent szarba
körülnézett, elment francba
honfi a pincér, földi a kutas
nem unortodox, nem különutas
fontol a magyar, angol a budi
csak tejföl kéne meg túrórudi
ez egy jó ország… lenne
ez egy jó hely… lenne
olyan kényelmes… lenne
olyan érdekes… lenne
de agyarország, a szuverén
a keleti tömbben a szuterén
primitív, prosztó királyság
elmehetsz, ez itt a kiváltság
csatatér, kürtök, tulkok, tülkök
csörög-morognak balkáni türkök
hősi nemzet és ősi hit
az unoka germán, spanyol, brit
viktoriánus ízlésficam
igyunk kevertet, a faszom kivan
a fapados holnap úgyis elvisz
sniccel, páéjja, fisencsipsz…
ez egy jó ország… lenne
ez egy jó hely… lenne
olyan kényelmes… lenne
olyan érdekes… lenne
de agyarország, a szuverén
a keleti tömbben a szuterén
primitív, prosztó királyság
elmehetsz, ez itt a kiváltság
sok kevés
csak áll és csak mondja,
rámborítja, mi az agyát nyomja
nem ereszt, már az arcomba beszél,
csak ő dolgozik, mindenki henyél
költőit kérdez, mi jöhet még,
mit a gyomra megérez?
indul a parti, készül a sali, hol van a gyerek, elvált a pali
milyen az ovi, hogy megy a suli, macsók, milfek, éled a buli
sali és pali, suli és buli, személyi kölcsön, bontó és turi
egyre kevesebb dolog hiányzik
egyre több, ami sok
egyre több ostoba vitázik
ami sok, az sok
egyre inkább fogy a levegő
egyre több a kevés
egyre inkább telik az idő
a semmi a sok, a több kevés
vakon kövesd a tábor elveit
süketen hallgasd a tévéd híreit
védd meg a hazát, a tiszta fajút
lesd a pucér nőt, a hosszú hajút
buborékodból nehogy kinézz
az mind áruló, tót vagy piréz
egyre kevesebb dolog hiányzik
egyre több, ami sok
egyre több ostoba vitázik
ami sok, az sok
egyre inkább fogy a levegő
egyre több a kevés
egyre inkább telik az idő
a semmi a sok, a több kevés
csendet kérünk, csendet kérünk
nagy a faj, nagy a zaj, nagy a baj
mikor szakad
a fájdalom valódi, a bánat igaz, a képzelet csal
ülünk és félünk és félrenézünk, a mozdulat merev, a szó elhal
festett a nap, festett az ég is, hamisra festett valóság
ködben állok, vacog mindenem, csontig hatol a hazugság
tegnap még vágy voltál, ma már csak átok
tegnap még vágy voltál, nincs már csoda, amire várok
álmomban imádtalak
ébren már a valóságot
látom, végre árnyékot vetek
létezem, a fényben állok
tegnap még vágy voltál, ma már csak átok
tegnap még vágy voltál, nincs már csoda, amire várok
ha értenéd, hogy mi van a szó mögött
ha értenéd, hogy mi van a szó mögött
megtalálhatnál, megtalálhatnál
magamat rángattam ezen a madzagon
vártam, hogy mikor szakad
pókháló mögött reszket az angyal
kezében üzenet, üres szavak
tegnap még vágy voltál, ma már csak átok
tegnap még vágy voltál, nincs már csoda, amire várok
ha értenéd, hogy mi van a szó mögött
ha értenéd, hogy mi van a szó mögött
megtalálhatnál, megtalálhatnál
egymásnak szépek
kell, hogy több legyen az élet ennél
de nekik mindig csak ez jutott
míg a sok szarsággal foglalkoztak
az élet röhögve elfutott
hozzábújnak a lámpafényhez
mint fázós ágak, úgy szorítják
ölelik, amíg el nem lobban
elbukik megint egy új világ
másoknak rútak, egymásnak szépek
s ma földre szálltak az angyalok
nekifeszültek a gondjaiknak
de feladták, mind csak hallgatott
mint folyó mélyén fehér testek
meglepve néznek, hisz úgy tudták
jár nekik majd a feltámadás
de nem nekik mondták – csak hallották
most két dimenzió van csupán
a csend már nekik a harmadik
teát isznak, sós lett és keserű
a szoba is másokat álmodik
másoknak rútak, egymásnak szépek
s ma földre szálltak az angyalok
nekifeszültek a gondjaiknak
de feladták, mind csak hallgatott
jobbrabalra
fasza teszkós mangalica, interspáros pálinka
lidlis zöldség, magyar termék, vagyok folyton átbaszva
papa szedte, mama gyúrta, a jó anyád rántotta
az otthon íze karácsonyra: pacal mosva vákumba’
kettő szoba van a házban, három műszak van a gyárban
szuzukimon téli gumi, majd elkopik az a nyárban
konzultálok a kormánnyal, mi a fasz van a világgal
jobbra, balra, mindig hátra, mér nem mentem dániába
végigcsinálom, végigicsinálom
egy életem, sok halálom
a csodákat már nem is várom
csak végigcsinálom, végigcsinálom
éppen úgy, ahogy mondják a nagyok
de hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
közoktatás, közpénz, közjó
közöm nincsen, fogjam be
aki magyar, tartson össze
tartson pofát, tartson be
én maradok, ők maradnak
mindent hiszek, mindent hagyok
hülyén nézek, ők figyelnek
de hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
végigcsinálom, végigicsinálom
egy életem, sok halálom
a csodákat már nem is várom
csak végigcsinálom, végigcsinálom
éppen úgy, ahogy mondják a nagyok
de hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
hülyének néznek vagy tényleg az vagyok?
hülyének néznek és tényleg az vagyok
hülyének néznek és tényleg az vagyok
csak beszól
ha kapom a szart, akkor szedem a szert
az idegem kötél, szívok, de kendert
a tendert úgy bukom, hogy nem is indultam
vegyék úgy, uraim, hogy itt se voltam
lemerülök, fulladok, mindent hagyok
eltűröm, hogy hencegnek a nagyok
kicsik vagyunk és sokan vagyunk egyedül
mindenki lapít, csak a tücsök hegedül
ha a szív henyél, már nem remél
mindig észre tér: jobb, ha nem beszél
de ha nincs szenvedély, az egész szart se ér
ha mindig szembeszél, az ember csak beszól
mert bazmeg, babilon, nehogymár, tényleg
nem lehet mindig a mocsok a lényeg
kifújom magam és mellbe váglak
nem lehetek örökre háziállat
ha a szív henyél, már nem remél
mindig észre tér: jobb, ha nem beszél
de ha nincs szenvedély, az egész szart se ér
ha mindig szembeszél, az ember csak beszól
vadak legyünk és kurvára szabadok
arra, amit adtunk, járnak a kamatok
fussatok, a példa raga-raga-ragadós
kussolt a tömeg, de most már harapós
ha a szív henyél, már nem remél
mindig észre tér: jobb, ha nem beszél
de ha nincs szenvedély, az egész szart se ér
ha mindig szembeszél, az ember csak beszól
turista
röpködök én ide-oda, jár ez nekem
kapjak meg mindent, mer megfizetem
fasza kis hely ez, mókuskám, csak hűtőmágnes legyen
meg karkötő a bazárban, meg koktélbár a hegyen
bálna vagyok a strandon, grinpiceset játszunk
simogatsz, én meg spriccelek rád, ennyi volt az álmunk
otthon senki, itt rohadt nagy király
gyűlöljük hajlongva, a pénzért ez kijár
szezonvégig kibírnánk, de mindent szétbasz
végre indul a busz, te ostoba fasz
lobogtatok, pittyentek és borravalót adok
jó módja, hogy elhiggyem, hogy jómódú vagyok
én vagyok a menő, csak az van, amit hagyok
a civilizáció csúcsa vagyok
engem szolgálsz, te senki se vagy
mondjad csak szépen, az ön kis pöcse nagy
otthon senki, itt rohadt nagy király
gyűlöljük hajlongva, a pénzért ez kijár
szezonvégig kibírnánk, de mindent szétbasz
végre indul a busz, te ostoba fasz
egész évben lapítok, meló hétről hétre
itt üvölteni akarok és hatalmat végre
leszarom, hogy érték, csak legyen róla fénykép
legyen nagy az adag, a szolga kussba’ marad
eltaposom csezmeg, kifizetem bazmeg
szolgáljon ki, rohadtanyját, ide nekem fiát-lányát
otthon senki, itt rohadt nagy király
gyűlöljük hajlongva, a pénzért ez kijár
szezonvégig kibírnánk, de mindent szétbasz
végre indul a busz, te ostoba fasz